Ki szereti a bevándorlót?

Arra már régebben is rájöttem, hogy a svédek rendkívül segítőkészek, befogadók és barátságosak, annak ellenére, hogy a sztereotípia szerint hidegek és távolság tartók. Persze mindig az a kérdés, hogy mihez viszonyítva. Igaz, hogy Szerbiára ezt nem mondhatom, de Magyarországnál biztos, hogy barátságosabbak. Ezzel a véleménnyel nagyon sokan nem értenek egyet, de nem a befogadó félt kell megkérdezni arról, hogy mennyire vendéglátó, hanem a befogadandó embereket. Egy átlag magyar vajon hogy áll hozzá egy magyarul nem beszélő, fura öltözetben mászkáló, esetleg sötétebb bőrű idegenhez? Hát sokféleképpen, de általában nem barátságosan. Ez nem is meglepő figyelembe véve, hogy gyerekkorban nem neveltek minket toleranciára más vallások, nemzetek és tradíciók iránt. Nem jellemző a szülőkre kijavítani a gyerekeit: "Pistikém, az Áron bácsi nem zsidó, hanem ember."

Annak ellenére, hogy Svédországban kifejezetten hideg van nyáron, télen pedig kevés napfényt lehet látni, ez az ország a bevándorlók célpontja. A svédek mindenkit befogadnak, aki oda szeretne jönni, ezen kívül segítik az ottlétet és integrációt is. A telekommunikáció és infrastruktúra fejlődése modern multikulturális országgá alakította ki Svédországot. Mindenki legalább középfokon beszél angolul, még az iparban dolgozó munkásember is. Az országban az összes MSc szintű képzés angol nyelven van, ezen kívül sok munkahelyen nem várnak el svéd tudást pl. IT körökben. Miután a letelepedési engedélyt megadják a bevándorlóknak, a mindennapi életet nézve ugyanazokat a jogokat kapják meg mint a svéd állampolgárok: dolgozhatnak, járhatnak ingyen egyetemre és részesülnek állami egészségügyi ellátásban. Szóval bevándorlói szemszögből nézve ez nem egy rosz hely, az más kérdés, hogy a svédeknek milyen hátrányai származnak ebből a bevándorló-barát hozzáállásból.

Regisztráció előtt

Diplomával és a felvételt igazoló levéllel a kezemben nem sok mindent tudok tenni a regisztrációs nap előtt, mert hivatalosan csak ekkor leszek a Chalmers egyetem hallgatója. A regisztrációs nap augusztus 30-án van, ekkor ellenőrzik az elektronikus formában beküldött papírok érvényességét és ekkor tudok feljelentkezni a tárgyakra. Az ELTE-től eltérően, csak egy napig tart a tárgy felvétel és augusztus 31-én már kezdődik a tanítás. Nem ártana pár szó a képzésről: Algoritmusok, nyelvek és logika MSc-re jelentkeztem, bolognai rendszerbeli akkreditált képzés. A képzés egy átfogó alapot nyújt a tudományos programozáshoz. Mivel hogy a hatékony innovatív fejlesztésekhez szükség van a számítógépes alkalmazások ismeretére, a program három központi területet érint: 

1. Algoritmusok, ideértve a mesterséges intelligencia, gépi tanulás és optimalizálás 
2. Logika, beleértve az alkalmazások automatikus ellenőrzését
3. Programozási nyelvek alapjául szolgáló elvek, végrehajtási technikák és a fejlett programozási technikák. 

A képzés negyedévekre van bontva, minden negyedév után vizsgák következnek. Ha nem sikerülnek a vizsgák az utóvizsgák még háromszor vannak meghirdetve az év különböző időpontjaiban. A vizsga nem elég a jegy megszerzéséhez, kötelező bejárni az órákra és folyamatos számonkérés van. Minden tárgynak egyedi a számonkérése, például az MSc-s első negyedével Algoritmusok tárgyból minden héten kisebb feladatokat kell megoldani, bejárni az órákra és a negyedév végén vizsgázni, ahhoz, hogy az illető megszerezze a krediteket. Az érdekes része a svéd oktatási rendszernek az az, hogy a fent említett képzésem első negyedévében két tárgyam lesz: Algoritmusok és Logika. Gondolom erre tényre az ELTE-s kollégáim csak pislognak, egyelőre én is. Algoritmusokból két előadás, egy gyakorlat és egy labor, Logikából pedig két előadás és egy gyakorlat lesz a negyedév során. Nagyon kíváncsi vagyok a tananyagra, a feladatokra és a számonkérésre. Nem tudom eldönteni, hogy a Magyarországi BSc képzésem előnyt vagy hátrányt jelent a svéd BSc-sekhez képest. És hogyan lehet megszokni ezt a látszólag laza és önállóságot ösztönző rendszert a merev és szigorú ELTE-s képzés után? Majd kiderül.